Új EU szabályozás (kényszermunkával készült termékek betiltása az uniós piacon) – Hogyan hat az ellátási láncokra?

A nemzetközi szállítmányozás világában az EU új szabályozásai alapjaiban változtatják meg az ellátási láncok működését.

Az ellátási láncok világában tapasztalt változások egyre inkább az etikus és fenntartható gyakorlatok irányába mutatnak. Az Európai Parlament új rendelete, amely a kényszermunkával készült termékek forgalmazását, importját és exportját tiltja, új kihívások elé állítja a vállalatokat. Az intézkedés célja, hogy megszüntesse az emberi jogi visszaélések támogatását az ellátási láncokban, és átláthatóságot biztosítson a piacokon. Az ellátási lánc menedzsment szakértői, mint Judith Richardson, az Argon & Co fenntarthatósági vezetője, rávilágítanak arra, hogy miért kell a cégeknek újragondolniuk működésüket, és hogyan tudnak megfelelni az új elvárásoknak.

Richardson hangsúlyozza, hogy a cégeknek nemcsak a közvetlen beszállítóikkal, hanem az egész ellátási láncukkal foglalkozniuk kell, beleértve a második, harmadik vagy akár negyedik szintű beszállítókat is. A mélyreható ellenőrzés és kockázatelemzés nélkülözhetetlen, hogy az ellátási lánc minden szegmensében azonosíthatók legyenek a problémás területek, és időben lehessen lépéseket tenni azok megoldására.

Új EU szabályozás

2024 áprilisában az Európai Parlament végleges jóváhagyását adta egy új szabályozásnak, amely jelentős hatással van az európai piacokra. Az új rendelet lehetővé teszi az EU számára, hogy megtiltsa a kényszermunkával készült termékek értékesítését, importját és exportját. Ez azt jelenti, hogy az EU tagállamainak hatóságai, valamint az Európai Bizottság mostantól jogosultak lesznek vizsgálatokat indítani gyanús termékek, ellátási láncok és gyártók ügyében.

Az új szabályozás célja egyértelmű: megszüntetni a kényszermunka alkalmazását a globális ellátási láncokban, és megakadályozni, hogy ilyen termékek kerüljenek az EU piacaira. A kényszermunka gyakran rejtett probléma a globális ellátási láncokban, amely a modern rabszolgaság egyik formája, és súlyos emberi jogi visszaélésekkel jár. Az új rendelet értelmében, ha egy termékről bebizonyosodik, hogy kényszermunkával készült, azt nem lehet többé értékesíteni az EU-ban, és az ilyen termékeket tartalmazó szállítmányokat az EU határainál elfogják.

A rendelet hatályba lépése új kihívásokat jelent a vállalatok számára, amelyeknek mélyrehatóan át kell vizsgálniuk ellátási láncaikat. Ez magában foglalja a beszállítói lánc minden szintjének ellenőrzését, valamint az esetleges kockázatok azonosítását és kezelését. Az új szabályok betartása nemcsak jogi követelmény, hanem a fenntartható és etikus üzleti gyakorlat alapvető eleme is, amely hozzájárul a vállalatok hosszú távú sikeréhez és piaci pozíciójának erősítéséhez.

Richardson szerint a cégeknek stratégiai szinten kell megközelíteniük ezt a problémát, és proaktív intézkedéseket kell hozniuk az etikus munkaerő-gyakorlatok biztosítása érdekében. A megfelelő ellenőrzési mechanizmusok és az ellátási lánc átláthatóságának növelése segíthet abban, hogy a vállalatok megfeleljenek az új szabályozásnak, és egyúttal javítsák piaci pozíciójukat is. Az új szabályozás betartása nem csupán etikai kérdés, hanem jelentős versenyelőnyt is biztosíthat a vállalatok számára az egyre tudatosabb fogyasztói piacon.

Interjú Judith Richardson-nal

Judith Richardson, az Argon & Co fenntarthatósági vezetője, kiemelkedő tapasztalattal rendelkezik az ellátási láncok átláthatóságának és fenntarthatóságának javítása terén. Interjúnk során megosztotta velünk, hogyan látja az új EU-s szabályozás hatását a vállalatok működésére.

„A cégek számára elengedhetetlen, hogy valóban megértsék a saját ellátási láncaik működését, és ne csak felületesen tekintsenek rájuk,” mondja Richardson. „Ez azt jelenti, hogy nem elegendő kizárólag az első szintű beszállítókra koncentrálni. A több szintű beszállítói láncok elemzése szükséges ahhoz, hogy azonosítani tudjuk a kockázatos területeket, és prioritást adjunk azok kezelésének.”

Richardson hangsúlyozza, hogy a fenntartható ellátási lánc kialakítása nem csupán a megfelelésről szól, hanem jelentős versenyelőnyt is jelenthet a vállalatok számára. „A valódi érték abban rejlik, ha a vállalatok képesek a kockázatokat előre jelezni és aktívan cselekedni azok kezelésére. Ez gyakran magában foglalja az új szabványok bevezetését, a beszállítók alaposabb ellenőrzését, sőt, adott esetben az ellátási lánc egyes elemeinek újragondolását is.”

Hozzátette, hogy a szállítás és logisztika területén szerzett több évtizedes tapasztalatai alapján a legnagyobb kihívás az ellátási lánc teljes átláthatóságának biztosítása. „Az összetett, globális ellátási láncok miatt nehéz lehet minden részletet pontosan ellenőrizni, de ez az egyetlen módja annak, hogy megfeleljünk az új előírásoknak és elkerüljük a kényszermunkával készült termékek forgalmazását.”

Hogyan alkalmazkodjanak a vállalatok?

Az új EU-s szabályozásnak való megfelelés érdekében a vállalatoknak át kell alakítaniuk ellátási lánc menedzsmentjüket és folyamataikat. Az alábbi lépések segíthetnek ebben:

1. Ellátási lánc átláthatóságának növeléseAz első lépés a teljes ellátási lánc átláthatóságának biztosítása. Ez nem csupán az első szintű beszállítók ellenőrzését jelenti, hanem a teljes lánc vizsgálatát, beleértve a második és harmadik szintű beszállítókat is. Az ellátási lánc minden szintjének részletes feltérképezése lehetővé teszi a kockázatok azonosítását és kezelését.
2. Kockázatelemzés és prioritásAz ellátási lánc kockázatelemzése kulcsfontosságú. Azonosítani kell azokat a területeket, ahol a legnagyobb a kényszermunka kockázata, és ezekre kell összpontosítani az erőforrásokat. Richardson szerint ez azt is jelentheti, hogy újra kell értékelni a beszállítói hálózatot és szükség esetén új beszállítókat keresni.
3. Új szabványok és ellenőrzések bevezetéseA meglévő szabványok és ellenőrzési folyamatok frissítése szükséges az új előírásoknak való megfelelés érdekében. Ez magában foglalhatja a beszállítói auditok gyakoriságának növelését, új ellenőrzési pontok bevezetését és a beszállítók számára kötelező képzési programok bevezetését.
4. Stratégiai szintű megközelítésAz új szabályozás követelményeinek való megfelelés nem csak operatív szinten kell, hogy történjen. Stratégiai szinten is figyelembe kell venni, hogy a vállalat hogyan tudja beépíteni az etikus munkaerő-gyakorlatokat és a fenntarthatóságot az üzleti döntéshozatalba. Ez magában foglalhatja a kockázatkezelési stratégiák felülvizsgálatát, valamint a hosszú távú beszállítói kapcsolatok fejlesztését is.
5. Rendszeres ellenőrzések és javító intézkedésekAz ellátási lánc folyamatos ellenőrzése és a javító intézkedések bevezetése elengedhetetlen. Ez nem csupán egyszeri feladat, hanem folyamatos folyamat, amely a rendszeres auditokat és a beszállítók teljesítményének monitorozását is magában foglalja. Richardson szerint egy jól kidolgozott „jutalom-büntetés” rendszer is hatékony lehet a beszállítók motiválására.

Az új szabályozás által támasztott követelmények betartása jelentős kihívást jelenthet a vállalatok számára, de egyúttal lehetőséget is nyújt arra, hogy fejlesszék ellátási láncaikat és erősítsék piaci pozíciójukat. A megfelelő felkészülés és a proaktív lépések segíthetnek abban, hogy a vállalatok sikeresen alkalmazkodjanak az új elvárásokhoz és megőrizzék versenyképességüket.

Kihívások a fast fashion-ben

A fast fashion vállalatai komoly kihívásokkal szembesülnek az új EU-s szabályozás fényében. Az ágazat jellegéből fakadóan a fast fashion cégek gyakran távoli, alacsony költségű gyártási helyszíneken működnek, ahol a kényszermunka felderítése és a szabványok betartatása jelentős nehézségekbe ütközhet.

1. Komplexitás és beágyazottság
   A fast fashion cégek számára az egyik legnagyobb kihívás, hogy ellátási láncaik mélyen be vannak ágyazva a helyi gazdaságokba, ahol működnek. Ezek a láncok gyakran több szintűek és globálisak, ami megnehezíti az átláthatóságot és a kényszermunka azonosítását. Az ilyen láncok átvizsgálása és átalakítása nemcsak időigényes, hanem költséges is, és hatással lehet a vállalat versenyképességére.
2. Relokáció és következmények
   A gyártási helyszínek áthelyezése alternatívaként merülhet fel, de ennek gyakorlati megvalósítása számos komplikációval járhat. Az áthelyezés nemcsak az új helyszínek kiválasztását és az ottani infrastruktúra kiépítését igényli, hanem jelentős beruházásokat és logisztikai átszervezéseket is. Emellett a fast fashion piacán a piaci reagálás gyorsasága kulcsfontosságú, így az áthelyezés során a termelés késleltetése komoly hátrányt jelenthet.
3. Fogyasztói elvárások és valós költségek
   A fast fashion iparban a fogyasztók alacsony áraihoz való hozzászokása tovább bonyolítja a helyzetet. A valós költségek, amelyek a fenntartható és etikus munkaerő-gyakorlatokhoz kapcsolódnak, nem feltétlenül egyeztethetők össze a jelenlegi piaci árakkal. Az eBay által kínált ingyenes értékesítési lehetőség a használt ruházatokra, és a fenntarthatóságot előtérbe helyező új modellek – mint például a visszaváltás, átalakítás vagy újrahasznosított textíliák használata – növekvő nyomást gyakorolnak a fast fashion cégekre, hogy megújítsák üzleti modelljüket.

A fast fashion iparban a fenntarthatóbb működés felé való elmozdulás nemcsak a szabályozási követelményeknek való megfelelés miatt fontos, hanem azért is, mert a tudatosabb fogyasztók egyre inkább elvárják az etikus gyakorlatokat.

Lépések a felelős munkaerő-célok elérése érdekében

Az új szabályozások fényében a vállalatoknak egyértelmű stratégiát kell kidolgozniuk a felelős munkaerő-gyakorlatok elérése érdekében. Az alábbi lépések segíthetnek ebben:

1. Adatvezérelt megközelítés
   A felelős munkaerő-célok elérése érdekében elengedhetetlen az adatokra alapozott döntéshozatal. A vállalatoknak részletes és pontos beszállítói adatokkal kell rendelkezniük, különösen az ESG (környezetvédelmi, társadalmi és irányítási) szempontokkal kapcsolatban. A részletes adatgyűjtés és elemzés lehetővé teszi a potenciális kockázatok korai felismerését és célzott intézkedéseket tesz lehetővé.
2. Aktív párbeszéd és információcsere
   A beszállítói kapcsolatok folyamatos felügyelete és az aktív párbeszéd elengedhetetlen a felelős munkaerő-gyakorlatok biztosítása érdekében. A beszállítókkal való rendszeres kommunikáció és információcsere biztosítja, hogy azok megfeleljenek a vállalat által támasztott elvárásoknak és normáknak.
3. Stratégiai beszállítói kiválasztás
   A beszállítók kiválasztása során fontos, hogy a vállalatok olyan partnerekkel dolgozzanak együtt, akik megbízhatóak, megfelelnek az etikai normáknak és hosszú távú együttműködésre alkalmasak. A jól megválasztott beszállítók segíthetnek minimalizálni a kockázatokat és optimalizálni az ellátási láncot.
4. Belső és külső együttműködés
   A vállalatokon belüli és a teljes értékláncon átívelő együttműködés kulcsfontosságú. Az iparági szabványok összehangolása és a szoros partneri kapcsolatok kialakítása hozzájárulhat a felelős normák betartásához és a piaci elvárások teljesítéséhez.
5. Azonnali intézkedések
   Az új szabályozás által támasztott követelmények minél gyorsabb teljesítése előnyt jelenthet a piacon. Az előzetes intézkedések és a proaktív felkészülés lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy időben alkalmazkodjanak a változó szabályozási környezethez és minimalizálják a kockázatokat.

Összegzés

Az új EU-s szabályozás a kényszermunkával készült termékek forgalmazásának tiltására jelentős változásokat hoz az ellátási lánc menedzsmentben. Az új követelmények teljesítése nem csupán jogi kötelezettség, hanem hozzájárul a vállalatok hosszú távú sikeréhez is, mivel a fogyasztók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az etikus és fenntartható gyakorlatokra.

Az ellátási láncok átláthatóságának növelése, a kockázatelemzés és a stratégiai megközelítés elengedhetetlen az új szabályozásnak való megfeleléshez. A fast fashion ipar különösen nagy kihívásokkal szembesül, de a felelős munkaerő-gyakorlatok integrálása a versenyelőny megszerzését is elősegítheti.

A megfelelő adatok használata, az aktív párbeszéd a beszállítókkal és a stratégiai döntéshozatal mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalatok ne csak megfeleljenek az új előírásoknak, hanem egyúttal vezető szerepet töltsenek be az etikus üzleti gyakorlatok kialakításában. Az új szabályozás lehetőséget teremt arra, hogy a vállalatok a piaci elvárások előtt járjanak, és hosszú távon fenntarthatóbb és etikusabb üzleti modelleket alakítsanak ki.