Tartalomjegyzék
A minden igényt kielégítő, modern logisztikai parkokra egyre nagyobb igény mutatkozik Magyarországon is. Ennek oka, hogy a logisztikai szektor a gazdasági növekedés egyik alappillére, napjainkban meghaladja a 2500-at azon vállalatok, cégek száma, akik a logisztikai iparban tevékenykednek. A kormány eltökélt célja ráadásul, hogy a logisztikai szektor jelenlegi 5%-os GDP aránya az évtized végére 10%-osra emelkedjen.
A logisztikai tevékenységeket a termék-előállító vállalkozás végezheti házon belül vagy külső cég, például logisztikai park bevonásával.
A logisztikai feladatok színvonalas teljesítéséhez létesítményekre, berendezésekre, fejlett információs rendszerekre és szakképzett munkavállalókra van szükség, sőt speciális igények is felmerülhetnek, melyeket egyes vállalkozások nem tudnak biztosítani, vagy ha képesek lennének biztosítani, nem tudják hatékonyan kihasználni.
Ezért egyre több vállalkozás számára vonzó opció a logisztikai parkokkal való együttműködés, a logisztikai tevékenység külső vállalkozóhoz történő kihelyezése.
A logisztikai parkok iránti növekvő keresletet számos aktuális tényező befolyásolja napjainkban:
A logisztikai parkok olyan létesítmények, melyek kimondottan logisztikai és raktározási tevékenység végzésére lettek kialakítva. Számos olyan specialitással rendelkeznek, melyek a logisztikai és ellátási lánc hatékony menedzsmentjét segítik. Ezek közül a legfontosabbak:
A logisztikai parkok elhelyezkedése és területének mérete legalább annyira fontos tényező, mint a szolgáltatásai skálája, színvonala.
Magyarországon az utóbbi években számos nagy logisztikai központ létesült, például Budapesten, Győrben, Szegeden, Debrecenben. Az elhelyezkedést tekintve fontos szempontok a logisztikai parkoknál, ha megvalósítható, hogy
A helyi logisztikai parkok piacának növekedése a folyamatok automatizálása, az okos technológiák terjedése és a fenntarthatósági igények növekedése miatt is köszönhető.
A logisztikai központok sikere nagyban múlik a jól szervezett és kiépített, teljes infrastruktúrán és a közlekedési, megközelítési lehetőségek kiaknázásán. A teljes körű ügyfélszolgálat és a legmagasabb szintű logisztikai szolgáltatások tekintetében ma már komoly elvárásoknak kell megfeleljen egy logisztikai központ.
Az, hogy a logisztikai központ közlekedési csomópontokhoz közel legyen, jól megközelíthető legyen közúton, vasúthálózaton, akár repülővel vagy hajóval megint egy olyan tényező, ami hatékonyabb, színvonalasabb szolgáltatóvá emeli ki az adott központot, versenyelőnybe hozhatja egy másikkal szemben.
A hosszú távra tervező és minden részletre odafigyelő logisztikai központok számításából a környezeti fenntarthatóság sem maradhat ki.
A regionális logisztikai parkok jól tudják, hogy épületeik a helyi környezet részei, így hatással vannak az ott élő emberekre, közösségekre.
A logisztikai park tervezésénél, kivitelezésénél, korszerűsítésénél figyelembe kell venni a környezettel való összhang megteremtését, a környezeti hatások csökkentését, miközben a lehető leginkább energiahatékony működésre képes a logisztikai park.
A fenntartható parkok akár 40-50%-kal is csökkentik az épületek villamosenergia felhasználását, a takarékos LED világításnak, a nagy felületű tetőbevilágítóknak köszönhetően, de az okos mérőórák által végzett víz, gáz és áramfogyasztás optimalizálása is elérendő cél lehet.
A napenergia hasznosítás, az elektromos autó töltőállomás, a biológiai szennyvíztisztítás kialakítás mind-mind hozzásegítik a fenntartható és környezetbarát logisztikai központ kitűnését a versenytársak közül.
Nemcsak a partnert kereső vállalkozóknak szimpatikusabbak, de a munkavállalók is szívesebben dolgoznak egy fenntarthatóbb, zöld munkahelyen.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium Magyarországon létrehozta a Logisztikai Parkok Egységes Rendszerét. Eszerint megalakul egy új minősítési rendszer, mely szerint 3 kategóriába sorolják a logisztikai parkokat:
Az egyes címet elnyerő logisztikai parkok célzott támogatásra pályázhatnak, célzott kedvezményeket kaphatnak és ha nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú üggyel állnak majd kapcsolatban, kérelmük elbírálása egyszerűsített eljárásban elbírálásra kerül.
Azok a logisztikai parkok, akik megfelelnek a feltételeknek, tevékenységüket legalább 3ha területen és 3000 m2-es fedett raktárral végzik, 2024. 12.31-ig szerezhetik meg a logisztikai park címet, melynek hiányában viszont a határidő után nem folytathatnak logisztikai tevékenységet.
Magyarországon egyre növekvő kereslet jellemző az ipari ingatlanok iránt, kiváltképp a logisztikai központokat tekintve. Országunk földrajzi elhelyezkedése miatt kulcsfontosságú szerepet játszik az EU logisztikai hálózatában.
A helyi logisztikai parkok fejlesztésének célja, hogy hatékonyan és színvonalasan képes legyen kielégíteni az ipar, a logisztika, az e-kereskedelem által generált üzleti tevékenységek növekvő igényeit.
Az online vásárlások robbanásszerű növekedése, továbbá az ipari ingatlanokat is érintő új technológiák, fenntartható fejlesztések iránti igény miatt az ipari ingatlanok, sőt a megújuló erőforrásokat használó, zöld ipari ingatlanok iránti kereslet folyamatosan növekszik.
Magyarországon az elmúlt években fontos fejlesztési területeken valósult meg logisztikai központ, mint például a Budapest Airport Cargo City, a Debreceni Regionális és Innovációs Tudáspark vagy a Győr-Gönyű Logisztikai Központ.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében számos gyártó és nagy üzem található, akik folyamatosan fejlesztenek, bővítenek, egyre több munkavállalót alkalmaznak és egyre több szolgáltatást – köztük logisztikai szolgáltatást is igénybe vesznek. Gondoljunk csak a nyíregyházi LEGO-ra, a nyírbátori Unileverre vagy a Coloplast, Diehl szintén multinacionális vállalatok az ország keleti régiójában.
A helyi ipari parkok fejlesztése az iparfejlesztés fontos tényezője, hiszen intenzív tőkebevonás révén segítik a modern termelőtevékenység megvalósulását, a rugalmasabb alkalmazkodást a piaci kihívásokhoz.
Az év első felében jött létre az EAST-WEST GATE ipari parkról szóló megállapodás. Ez az ipari park a meglévő 5 nyíregyházi ipari zóna együttes méretét is meghaladja, kiszolgálhatja a debreceni és nyíregyházi üzemeket, de minden szükséges feltételnek eleget tesz majd, hogy ipari, logisztikai, kereskedelmi létesítményeket alakítsanak ki területén.
Ötszáz hektárt is meghaladja majd az új ipari park, ami a debreceni BMW vagy a győri AUDI méreteit is túlszárnyalja. Várhatóan 2-3 éven belül kerül teljes kiépítésre.
Magyarország elhelyezkedése miatt közép-európai régióban stratégiai szerepet játszik a logisztikai tevékenységekben. Az országban működő logisztikai parkok szinte minden régiót lefednek.
A főváros közelsége, valamint a Budapest Airport, vasúti terminálok és fontos autópályák (például az M0, M1, M5) könnyű hozzáférést biztosítanak a nemzetközi és belföldi szállítási hálózatokhoz. Például a BILK logisztikai központ és a Prologis Park Budapest-Harbor néhány ismert park ebben a régióban, de a Budapest Dock is népszerű a szektorban, mint trimodális logisztikai központ.
A BILK Magyarország egyik legnagyobb intermodális logisztikai parkja, komplex logisztikai szolgáltatásokkal. Közel 200 ezer m2-es raktár és több, mint 20 ezer m2-es irodakapacitással. Vannak „A” kategóriás logisztikai raktárcsarnokai, gyűjtő, vagyis cross-dock raktárai, hűtött csarnokai, ADR minősítésű raktárai és irodaépületei.
A magyar logisztikai parkok kínálnak raktározási, szállítási és logisztikai szolgáltatásokat a helyi és nemzetközi vállalatok számára.
Fontos szerepük van az ország gazdaságában, különösen az export- és importtevékenységek terén.
A logisztikai iparág versenyképességét növelni kell, hiszen számos kihívással néz szembe a szektor minden szereplője.
A nemzetközi fuvarozási teljesítmény is visszaesett a koronavírus járvány következtében, aztán a szereplők alig tértek magukhoz, máris az orosz-ukrán háború hatásaival találták szemben magukat.
A háború és a meghozott szankciók nehezítette gazdasági környezet az ellátási láncokat is negatívan érintette. Piacokat veszítettek, kiéleződött a bérverseny, jelentős sofőrhiány mutatkozik, hogy csak néhányat említsünk a logisztikai szektor szereplőinek küzdelmeiből.
A kormány tavasszal döntött a logisztikai parkok minősítési rendszerének létrehozásáról. Eszerint a logisztikai parkokat 3-fajtába sorolják majd, melyek eltérő lehetőségekhez, kedvezményekhez, versenyelőnyhöz juttathatják az adott logisztikai parkot.
A logisztikai központok fejlesztését várják az érintettektől, hogy minél hatékonyabban használják ki a földrajzi adottságokat, a térségeket összekötő hídszerepüket.
Magyarországon a logisztikai parkok fejlődésével csökkenhetnek a területi különbségek, új befektetések jelenhetnek meg, magasabb hozzáadott értékű tevékenységek valósulhatnak meg, összességében pedig nőhet az ország gazdasági teljesítménye.
Egy regionális logisztikai park a raktározási lehetőségeken túl számos más feladat ellátásában is segítségére lehet a vállalkozásnak, mint például a fulfillment szolgáltatás. Azok a logisztikai központok, melyek ilyet is nyújtanak, leveszik a vállalkozás válláról a csomagolással, tárolással, szállítással kapcsolatos terheket. (korábban a Dropshippingről is írtunk. Ebben az üzleti modellben a logisztikai központ fulfillment logisztikai szolgáltatást nyújt az online vállalkozásnak)
A logisztikai parkok óriási területeken rendelkeznek különböző méretű és különböző kívánalmakat kielégítő raktárakkal, például:
A versenyelőny növelése érdekében hozza létre a kormány a Logisztikai Parkok Egységes Rendszerét Magyarországon. Most körülbelül 220 ipari park közül nagyjából 150 az, amelyik ténylegesen ipari parkként funkcionál. A GDP-ben egyre nagyobb a szerepe a logisztikának.
A logisztikai szektor, a közúti fuvarozók versenyképességének növelése érdekében jelentették be tavasszal a logisztikai park definícióját, de a régiós országokhoz képest van még mindig hova fejlődni. További intézkedések is várhatóak az ágazat versenyelőnyének növelése érdekében.
Magasabbra kell emelni a szállítás és raktározás súlyát a GDP-n belül.
A magyar gazdaság szereplői alkalmasak arra, hogy erős piaci versenyben is helytálljanak, sikeresek legyennek.
A logisztikai szektor fejlődéséből mindenki profitálhat, nemzeti szintű versenyelőnyt jelenthet.
Megosztás:
Az árufuvarozási és szállítmányozási szektor egyik legfontosabb szabályozási változása az új tachográf rendelet életbe lépése. A digitális tachográfok szerepe eddig is kulcsfontosságú volt a nemzetközi fuvarozásban, azonban az új szabályok még szigorúbb adatkezelési és nyomon követési követelményeket támasztanak.
A vámügyintézés egyik legfontosabb és talán legbonyolultabb területe a nemzetközi kereskedelemnek. A vámkezelési folyamat megértése elengedhetetlen mindazok számára, akik külföldről rendelnek vagy szállítanak árukat.
Az üzemanyagárak alakulása meghatározó szerepet játszik mind a gazdaság működésében, mind pedig a mindennapi életünkben. A szállítási költségektől az alapvető fogyasztási cikkek áráig számos területen érezhető hatásuk.
A raklapok nélkülözhetetlen eszközei a mai szállítmányozási és raktározási folyamatoknak, alapvető szerepet játszanak az áruk mozgatásában, tárolásában és biztonságos szállításában világszerte.