Aki részrakományt ad fel, vagy több megrendelő áruját szervezi egy járműre, két kérdésre keres választ: elfér-e az áru, és mennyit kell fizetni a lefoglalt helyért. Mindkettőhöz ugyanazt a mértékegységet használja a szakma: a rakodómétert (LDM). Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan számolható ki, és hol szoktak hibázni a feladók.
Mit jelent a rakodási kapacitás?
Egy tehergépjármű rakodási kapacitását két korlát határozza meg egyszerre:
- Tömegkorlát: mennyi árut vihet a jármű a megengedett legnagyobb össztömegen belül. Ez a jármű saját tömegétől, a felépítménytől és az adott ország szabályaitól függ; az uniós keretekről az Európai Bizottság tömeg- és méretszabályokról szóló oldala tájékoztat. Részletesen: tömeg- és méretnormák európai országokban.
- Helykorlát: mekkora rakfelület és raktér áll rendelkezésre. Ezt a gyakorlatban rakodóméterben vagy raklaphelyben adják meg.
Könnyű, de terjedelmes árunál (például bútor, szigetelőanyag, csomagolóanyag) szinte mindig a hely fogy el hamarabb, nehéz árunál (például acél, csempe, zsákos építőanyag) a tömeg. Ezért az árajánlathoz mindig mindkét adatra szükség van.
Mi a rakodóméter (LDM)?
A rakodóméter a rakfelület hosszában elfoglalt hely: 1 LDM a raktér teljes szélességében 1 méter hosszúságú szakaszt jelent. A szabvány nyerges pótkocsi rakfelülete 13,6 méter hosszú, így egy teljes pótkocsi 13,6 LDM.
A számítás alapképlete:
LDM = (az áru hossza m-ben × az áru szélessége m-ben) / 2,4
A 2,4 méter a szabvány európai pótkocsi hasznos belső szélességére használt iparági konvenció; a tényleges belső szélesség pótkocsitípusonként eltérhet. A képlet tehát azt mutatja meg, hogy az áru alapterülete a teljes szélességből mekkora hosszt „foglal le”.
Mi a raklaphely?
A raklaphely egy raklap által elfoglalt rakfelület. A két leggyakoribb szabvány raklap:
| Raklap | Méret (mm) | LDM / db | Egy 13,6 m-es pótkocsiba |
|---|---|---|---|
| EUR raklap | 1200 × 800 | 0,4 | 33 db |
| Ipari raklap | 1200 × 1000 | 0,5 | 26 db |
A raklapok méreteiről és típusairól bővebben: raklap méretek.
Hogy jön ki a 33 és a 26? Az EUR raklapokból keresztben három fér el egymás mellett (3 × 0,8 m = 2,4 m), és egy sor 1,2 m hosszt foglal: 13,6 m-be 11 teljes sor fér, ez 33 raklap. Az ipari raklapokból kettő fér el egymás mellett (2 × 1,2 m = 2,4 m), egy sor 1,0 m hosszú: 13 sor, azaz 26 raklap.
Számítási példák szabvány raklapokkal
1. példa – 12 EUR raklap 12 × 0,4 LDM = 4,8 LDM. A pótkocsiból 13,6 − 4,8 = 8,8 LDM marad más megrendelők árujának.
2. példa – 8 ipari raklap 8 × 0,5 LDM = 4,0 LDM.
3. példa – vegyes rakomány 10 EUR raklap és 6 ipari raklap: 10 × 0,4 + 6 × 0,5 = 4,0 + 3,0 = 7,0 LDM. Ez a pótkocsi valamivel több mint fele.
4. példa – nem szabványos láda Egy 2,0 m hosszú és 1,5 m széles láda: (2,0 × 1,5) / 2,4 = 1,25 LDM. A képlet szerinti érték 1,25, de mellette csak 0,9 m szélesség marad, amelybe egy EUR raklap (0,8 m) még befér hosszában. Nem szabványos méretű árunál ezért érdemes előre egyeztetni, hogyan számítják el a mellette megmaradó helyet.
A raklapos áru szervezéséről bővebben: raklapos szállítás.
Rakodási kapacitás tömegben
A helyigény mellett mindig ki kell számolni a tömeget is. A szállítható rakomány a jármű megengedett össztömegének és saját tömegének különbsége. Ez nem egyetlen szám: a vontató és a pótkocsi saját tömege felépítménytől és felszereltségtől függ, a megengedett össztömeg pedig országonként eltér. A nehéz áru ezért gyakran már akkor eléri a tömeghatárt, amikor a rakfelület egy része még üres. Ilyenkor a fennmaradó helyre csak könnyű áru rakható.
A gyakorlatban a feladónak két adatot érdemes pontosan megadnia:
- a bruttó tömeget raklaponként (áru, csomagolás és raklap együtt),
- a raklapok számát és méretét, beleértve a magasságot és azt, hogy rakásolhatók-e.
Ebből a fuvarszervező ki tudja választani a megfelelő járművet, és meg tudja tervezni, hogy a rakomány tengelyterhelés szempontjából is jól legyen elosztva.
Komplett vagy részrakomány?
Ha az áru a pótkocsi nagyobb részét lefoglalja, vagy eléri a tömeghatár közelét, általában komplett fuvart érdemes kérni: ilyenkor nincs átrakás, és az indulás időpontja is jobban tervezhető. Kisebb mennyiségnél a részrakomány (gyűjtőfuvar) a gazdaságosabb, mert a díj a lefoglalt rakodóméterhez és tömeghez igazodik. A döntéshez éppen az LDM-számítás adja meg az alapot.
Tipikus hibák a rakodási kapacitás becslésénél
- Csak a raklapszámot adják meg. A „10 raklap” nem elég: a méret (EUR vagy ipari), a magasság és a tömeg nélkül a fuvarozó nem tud pontos helyet foglalni.
- Kihagyják a tömeget. Egy félig üres pótkocsi is elérheti a megengedett össztömeget, ha nehéz az áru. A rakodóméter a helyet méri, a tömeget nem.
- Nem jelzik, hogy az áru rakásolható-e. Ha egy raklapra nem lehet másikat tenni, a raklap feletti tér kihasználatlan marad. Ezt az árajánlatkéréskor jelezni kell.
- A túlnyúló árut a raklap méretével számolják. Ha a csomagolás túllóg a raklapon, a tényleges alapterületet kell a képletbe írni.
- A járműtípust nem egyeztetik. A 13,6 m-es nyerges pótkocsi a leggyakoribb, de a kisebb szólójárművek és a különleges felépítmények rakfelülete eltér. A járműtípusokról: kamion márkák és méretek.
- Nem számolnak a rakományrögzítéssel. A rögzítőeszközök, élvédők és a szükséges távolságok helyet foglalnak, főleg vegyes rakománynál.
Digitális segítség a rakodástervezésben
Ma már vannak kamerás, mesterséges intelligenciával támogatott rendszerek, amelyek a raktérről készült képek alapján becsülik a szabad rakodóhelyet. A tervezés alapja azonban továbbra is a pontos méret- és tömegadat, amelyet a feladó ad meg.
