Az uniós vámszabályok értelmében a vámhatóság az úgynevezett vámazonosító szám – VPID szám – alapján köteles az ügyfelet nyilvántartásba venni. A VPID számok alkalmazása 2004. május 1-jétől a valamennyi vám-, illetve jövedéki eljárásban kötelező.
Uniós csatlakozásunkkal megváltozott az ügyfél regisztráció rendszere, amelyben a hazai és külföldi gazdálkodók mellett a természetes személyek adatai is szerepelnek. A vámhatóság az ügyfeleit az ún. Gazdálkodói Törzsadat-nyilvántartó Rendszerben GTR tartja nyilván.
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény előírása folytán a vámhatóság a nem természetes személy adatai közül a nevét, székhelyének, központjának vagy állandó üzleti vállalkozásának címét, közösségi adószámát és bankszámla számait, a természetes személy esetében személyes és születési adatokat, adóazonosító jelet, vagy ezek hiányában az útlevélben szereplő adatokat rögzíti.
A regisztrációra az első vámkezeléskor, illetve a jövedéki eljárás lefolytatásakor, vagy február elsejétől az ún. előzetes regisztráció keretében van lehetőség. A VPID szám kiadásához szükséges ingyenes „Adatlap”, amely a vámhivatal honlapjáról (www.vam.hu) az internetről is letölthető. Az adatlap kitöltését részletes kitöltési útmutató segíti, amely az interneten ugyancsak megtalálható.
A kérelem mellékleteként az alábbi eredeti okmányokat vagy azok hitelesített másolatát kell becsatolni:
Gazda- és ügyfél regisztrációs számmal azok az ügyfelek rendelkeznek, akik közösségi vagy nemzeti agrártámogatásokat igényelnek. A vámhatósági VPID a regisztráció során az ügyfél egy 12 karakter hosszú vámazonosító számot kap, amely elsődleges azonosítóként szerepel valamennyi további ügyiraton, függetlenül attól, hogy vámeljárásról, vagy jövedéki eljárásról van szó – áll a tájékoztatóban. Az ügyfelek – a természetes személyek kivételével – az adataikban bekövetkezett változásokat 15 napon belül kötelesek írásban bejelenteni.
Megosztás:
2026. július 1-jével Hollandia radikális változtatást hajt végre útdíjrendszerében: az Eurovignette-et egy teljesen elektronikus, kilométeralapú díjszedési rendszer váltja fel. A változás minden 3,5 tonnát meghaladó tehergépjárművet érint, függetlenül attól, hogy holland vagy külföldi rendszámmal rendelkezik.
Az elmúlt évben rendkívüli változásoknak lehetünk tanúi a kelet-közép-európai logisztikai piacon. Az intermodális áruszállítás – amely a közúti, vasúti és vízi szállítás kombinációját jelenti – dinamikus növekedésnek indult, ami jelentős infrastrukturális beruházásokat és új kikötői partnerségeket eredményezett a régióban.
2026. január elsejével olyan költségnövekedés vette kezdetét a magyar fuvarozási szektorban, amely minden eddigit felülmúl. Az útdíjak emelkedése, a szigorított bírságtételek és a megváltozott szabályozási környezet együttesen olyan helyzetet teremtettek, amelyben a hazai fuvarozó vállalkozásoknak gyorsan kell alkalmazkodniuk a túlélés érdekében.
Meglepő állítás érkezett 2025 novemberében a Romániai Közúti Fuvarozók Országos Szövetségétől (UNTRR): Románia gyakorlatilag a „büntetlenség paradicsoma” külföldi kamionosok számára, mivel az országban nincs működőképes rendszer a külföldiekre kiszabott bírságok behajtására.