A belföldesítés menete: az importvámkezelés lépései a gyakorlatban

A belföldesítés menete hat lépésből áll. A belföldesítés (hivatalos nevén szabad forgalomba bocsátás) az a vámeljárás, amelynek végén az Európai Unión kívülről érkező áru belföldi áruvá válik, és a címzett szabadon felhasználhatja vagy továbbértékesítheti. A gyakorlatban hat lépésből áll: előkészítés, az áru megérkezése és bemutatása, a vámáru-nyilatkozat benyújtása, hatósági ellenőrzés, a vám és az import-áfa rendezése, végül az áru kiadása. Az alábbiakban ezt a sorrendet mutatjuk be úgy, ahogy egy szállítmányozó ügyintézőjének asztalán végigmegy.

Mikor van szükség belföldesítésre?

A belföldesítés menete csak akkor indul el, ha az áru harmadik országból (az Európai Unión kívülről) érkezik, és Magyarországon kerül forgalomba. Az unión belülről, például Németországból vagy Olaszországból érkező, ott már vámkezelt áru nem esik át újabb vámkezelésen. Ha a harmadik országból érkező árut egy másik tagállamban már szabad forgalomba bocsátották, Magyarországon nincs szükség újabb belföldesítésre.

A belföldesítés menete 6 lépésben

1. Előkészítés még az áru indulása előtt

A leggyorsabb vámkezelés az, amelyik az áru érkezése előtt el van készítve. Ebben a szakaszban:

• a címzett (importőr) megbízza a vámkezelést végző szállítmányozót, vagy eldönti, hogy saját maga intézi;
• a feladó elküldi a kereskedelmi számlát, a csomaglistát és a származási igazolást (részletesen: milyen okmányokat kell a feladónak kiállítania);
• a címzett összegyűjti a saját adatait és engedélyeit (ellenőrzőlista: a címzett okmányai a belföldesítéshez);
• a felek tisztázzák az áru vámtarifaszámát, mert ettől függ a vámtétel és az, hogy kell-e külön engedély.

2. Az áru megérkezése és bemutatása

Amikor a jármű vagy a konténer megérkezik, az árut be kell mutatni a vámhatóságnak. Amíg a vámkezelés tart, az áru vámfelügyelet alatt, ideiglenes megőrzésben marad, jellemzően a szállítmányozó vagy egy vámraktár telephelyén. Ha a kiadás több napot vesz igénybe, a tárolás díja is felmerülhet, erről érdemes előre egyeztetni.

Az unióba érkező áruról a fuvarozónak előzetesen biztonsági adatokat kell küldenie az uniós importellenőrző rendszerbe (ICS2): 2025. szeptember 1. óta közúton és vasúton is kötelező, közúton legkésőbb egy órával a határ átlépése előtt. Az ideiglenes megőrzés legfeljebb 90 napig tarthat, addig az árut vámeljárás alá kell vonni.

3. A vámáru-nyilatkozat benyújtása

A vámkezelést végző ügyintéző a beérkezett okmányok alapján elkészíti és elektronikusan benyújtja a vámáru-nyilatkozatot. Ebben szerepel többek között az áru leírása és vámtarifaszáma, a származási ország, a vámérték (az áru ára és a határig felmerült fuvar- és biztosítási költség), valamint a címzett azonosító adatai. A hibás vagy hiányos adat a leggyakoribb oka annak, hogy az eljárás megakad. Az uniós vámeljárások közös szabályait az Uniós Vámkódex hivatalos oldala foglalja össze.

4. Hatósági ellenőrzés

A vámhatóság kockázatelemzés alapján dönt arról, hogy a nyilatkozatot elfogadja-e változtatás nélkül, bekér-e további okmányt, vagy elrendeli az áru fizikai vizsgálatát, esetleg mintavételt. Árunál, amelyhez külön engedély (például állat-egészségügyi vagy növény-egészségügyi igazolás) tartozik, ezt is ekkor ellenőrzik.

5. A vám és az import-áfa rendezése

Az ellenőrzés után a hatóság megállapítja a fizetendő vámot és import-áfát. Az áru csak akkor adható ki, ha az összeget kifizették, vagy biztosíték fedezi. Hogy ki és milyen módon fizet, azt külön oldalon részletezzük: a vám és járulékainak megfizetése.

6. Az áru kiadása

A kiadás után az áru szabad forgalomba kerül, és elszállítható a címzetthez. A vámkezelési dokumentumokat a címzett könyvelésének és az import-áfa elszámolásának is szüksége van, ezért ezeket érdemes rendezetten megőrizni.

Ki intézheti a belföldesítést?

Két megoldás terjedt el:

• A szállítmányozó intézi: a címzett írásban megbízza a vámkezeléssel, átadja az okmányokat, a szállítmányozó elkészíti a nyilatkozatot, tartja a kapcsolatot a hatósággal, és a kiadás után kiszállítja az árut. Ez a legkevesebb adminisztrációval jár a címzett oldalán.
• A címzett saját maga intézi: nagyobb, rendszeresen importáló cégeknél előfordul, hogy saját vámügyintézővel dolgoznak. Ilyenkor a szállítmányozó a fuvart és az áru bemutatását végzi.

A vámkezelés oldalon a teljes témakört áttekintjük, a nyilatkozat tartalmától a vámeljárások típusaiig.

Mi okozza a leggyakrabban a csúszást?

• A számla nem tartalmazza az áru pontos megnevezését, darabszámát vagy súlyát.
• Hiányzik a származási igazolás, ezért a kedvezményes vámtétel nem vehető igénybe.
• A vámtarifaszám bizonytalan, és utólag kell tisztázni.
• Engedélyköteles árunál az engedély csak az áru érkezése után kerül elő.
• A fizetés vagy a biztosíték nincs időben rendezve.
• A fuvarozó nem küldte be időben az előzetes biztonsági adatokat (ICS2).

Ezek szinte mind megelőzhetők, ha az okmányok az áru indulásakor már a vámkezelő ügyintézőnél vannak.

Harmadik országból érkező szállítmány

A szállítási lehetőségekről a nemzetközi fuvarozás oldalon olvashat.