Mikor történik meg a tulajdonjog átruházás az Incoterms szerint

A tulajdonjog átruházás időpontját az Incoterms nem határozza meg. A szabályok csak azt rendezik, hol és mikor adja át az eladó az árut, mikor száll át a vevőre az áru elvesztésének vagy sérülésének kockázata, és ki mit fizet. Hogy az áru mikor kerül a vevő tulajdonába, azt a felek megállapodása és a vonatkozó előírások döntik el, ezért ezt a szerződésben külön érdemes rögzíteni.

Az oldal tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a szakmai tanácsot. A szabályok hivatalos forrása a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Incoterms-oldala, amely maga is kiemeli, hogy az Incoterms a tulajdon átszállásával nem foglalkozik.

A 2026-ban is hatályos Incoterms 2020 tizenegy szabályt tartalmaz. Mindegyik ugyanazokra a kérdésekre ad választ: hol és mikor kell az eladónak átadnia az árut, ki szervezi és fizeti a fuvart, a biztosítást és a vámkezelést, és milyen okmányokat kell átadni. Nem tér ki viszont a tulajdonjogra, a vételár megfizetésére és a vitarendezésre; ezekről a feleknek a szerződésben kell megállapodniuk.

Tulajdonjog átruházás vagy kockázatátszállás: mi a különbség?

A gyakorlatban a két fogalmat sokan összemossák, pedig mást jelentenek:

• Kockázat átszállása: attól a ponttól a vevő viseli, ha az áru elvész vagy megsérül. Ezt az Incoterms-szabály pontosan meghatározza.
• Tulajdonjog átruházás: az a pillanat, amikor az áru a vevő tulajdonába kerül. Ezt a felek megállapodása rendezi; lehet, hogy egybeesik az átadással, de az is előfordul, hogy az áru a teljes vételár kifizetéséig az eladóé marad.

Ha például egy DAP paritású szállítmány útközben megsérül, az Incoterms alapján az eladó viseli a kockázatot, függetlenül attól, hogy a felek szerint a tulajdon mikor száll át.

Hol száll át a kockázat az egyes Incoterms-szabályoknál?

A paritások részletes leírását az Incoterms fuvarparitások oldalon találja.

Hogyan rendezzék a felek a tulajdonjog átruházás kérdését?

1. A megrendelésben vagy a szerződésben írják ki külön, mikor kerül az áru a vevő tulajdonába (például az átadáskor vagy a teljes kifizetéskor).
2. Ha a tulajdon a kifizetésig az eladónál marad, ezt egyértelműen fogalmazzák meg, és gondolják végig, mi történik, ha az áru közben megsérül.
3. Ellenőrizzék, hogy a biztosítás a kockázat átszállásától a megfelelő félre szól-e.
4. Nagyobb értékű vagy új partnerrel kötött ügyletnél kérjenek szakmai tanácsot a megfogalmazáshoz.

Miért számít ez a szállításnál?

A fuvarozó és a szállítmányozó a megbízója utasításai szerint dolgozik, és a paritásból derül ki, ki a megbízó és ki fizeti a fuvart. Kárügyben viszont azt kell tudni, kinek a kockázatára utazott az áru. Ezért a fuvarmegbízásban is érdemes feltüntetni a paritást, és a szállítmányra illő biztosítást kötni.

Az átadás fuvarozásnál sokszor okmányokhoz kötődik. Tengeri szállításnál a hajóraklevél (B/L) értékpapír jellegű okmány, amelynek átruházása az árura vonatkozó rendelkezési jogot is átviheti. Közúti fuvarnál a CMR-fuvarlevél nem értékpapír: csak a fuvarozási szerződést bizonyítja, a tulajdont nem.

Tipikus félreértések

• „FOB-nál a hajón már a vevőé az áru.” A FOB csak azt mondja meg, hogy a kockázat a fedélzetre kerüléskor száll át; a tulajdon kérdését nem.
• „DDP-nél a tulajdon a vámkezeléskor száll át.” A DDP az eladó feladatait és költségeit írja le; a tulajdon átszállását ez sem rendezi.
• „Aki a fuvart fizeti, azé az áru.” A fuvardíj megfizetése a költségmegosztás része, a tulajdonhoz nincs köze.
• „A számlán szereplő paritás mindent eldönt.” A paritás a szállítási feladatokat rendezi; a fizetési feltételeket és a tulajdon átszállását külön kell rögzíteni.

Szállításszervezés a paritás szerint

A fuvart a felek által megadott paritás szerint szervezzük. Nemzetközi szállításhoz a nemzetközi fuvarozás oldalon talál részleteket.