ULD – jelentése

A unit load device (ULD), A repülés biztonság alapvető eleme. Magyar megfogalmazásban Egységrakományt képző eszközök a légi fuvarozásban

Az egységrakomány eszköz (ULD) vagy egy repülőgép raklap és rakodóháló kombináció, vagy egy repülőgép konténer. Az ULD-k olyan eltávolítható légijármű-alkatrészek, amelyekre a polgári légiközlekedési hatóságok szigorú követelményei vonatkoznak a tervezéstől, a teszteléstől, a gyártástól és az üzemeltetéstől kezdve a javításig és karbantartásig. Egy repülésre alkalmas ULD-nek szerkezetileg alkalmasnak kell lennie a terhek visszatartására, és megfelelő védelmet kell nyújtania a légi eszköz rendszereinek és szerkezetének repülés közben.

Az ULD-k az egyetlen olyan légi járműalkatrész, amely elhagyják a légitársaság ellenőrzését, számos szabályozatlan kézbe kerülve visszatérnek, és hatással vannak a repülésbiztonságra.

Mivel az ULD-műveletek nagy részét kiszervezik a földi szolgáltatóknak, valamint a szállítmányozóknak ezért egyre növekszik az igény a „feladó által épített ULD-k” iránt. A légitársaságok számára kihívássá vált az ULD-műveletek biztonsági megfelelőségének ellenőrzése és felügyelete.

Mit jelent az ULD a gyakorlatban?

A légi fuvarozásban szinte minden áru valamilyen egységrakomány-eszközön utazik. Két fő típusa van:

• légi raklap: alumínium lap, amelyre az árut rakják, majd hálóval rögzítik,
• légi konténer: zárt, a repülőgép rakterének íveihez igazított doboz.
• különleges eszközök: hűtött vagy fűtött konténer, lóboksz, autószállító raklap.

Az egyes típusokat hárombetűs kódok azonosítják, a széles törzsű gépek alsó rakterében például gyakori az LD3 jelű konténer. A méretek a repülőgép típusától függenek, ezért nem minden eszköz használható minden gépen.

Mire figyeljen a megrendelő?

Az egységrakomány-eszközök méretei és a raktér íves kontúrja meghatározzák, mekkora darab szállítható légi úton. Ajánlatkéréskor ezért mindig adja meg:

• a darabok pontos méretét (hossz × szélesség × magasság),
• a bruttó súlyt darabonként,
• hogy rakható-e egymásra az áru, illetve fordítható-e.

A légi fuvardíjat a tényleges és a térfogatsúly közül a nagyobb alapján számítják. Egy könnyű, de terjedelmes áru ezért drágább lehet, mint amit a súlya alapján várna.

Nagyobb szállítmányoknál előfordul, hogy a szállítmányozó maga rakja össze az egységet (feladó által épített egység). Ilyenkor a rakás minősége és a súlyelosztás különösen fontos. A légi biztonsági követelményekről az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége oldalán tájékozódhat.

Mi történik a repülőtéren?

A szállítmány a légi áruterminálra érkezik, ahol átvizsgálják, lemérik és légi biztonsági ellenőrzésnek vetik alá. Ezután kerül a raklapra vagy a konténerbe, amelyet a járat indulása előtt a géphez szállítanak. Érkezéskor a folyamat fordítva zajlik: a bontás után az áru a vámkezelésre, majd a kiszállításra vár.

A terminálon töltött idő a teljes átfutási idő jelentős része lehet, ezért a határidő tervezésénél ezzel is számolni kell.

Példa a gyakorlatból

Egy gyártó sürgősen szállíttat egy pótalkatrészt a tengerentúlra. A csomag hosszú, de alacsony, és a gép alsó rakterének konténerébe a hossza miatt nem fér be. A szállítmányozó ezért légi raklapra, a teherszállító gép főfedélzetére foglal helyet, ami befolyásolja a járatválasztást és a díjat.

Ha a méretek már az ajánlatkérésnél pontosak, a megfelelő megoldás elsőre kiválasztható. Légi szállítási szolgáltatásunk keretében ebben is segítünk.

Kapcsolódó fogalmak

• AWB – légi fuvarlevél
• TACT – légi áruszállítási díjszabás
• DGR – veszélyes áruk légi szállításának szabályai
• IATA – nemzetközi légi szállítási szövetség

Kapcsolódó: légi szállítás · nemzetközi szállítás · fuvarozás és szállítmányozás