Mit csinál a postai kézbesítő?

Mit csinál a postai kézbesítő? Átveszi, rendezi és nyilvántartásba veszi a körzetébe érkező leveleket, csomagokat, hivatalos iratokat és pénzküldeményeket, majd kézbesíti őket a címzetteknek. Munkája során postai utalványokat és juttatásokat fizet ki, pénzt kezel, beszedi a küldeményekhez kapcsolódó díjakat, és egyes helyeken kapcsolódó termékeket, szolgáltatásokat is árusít. Folyóiratokat is eljuttat az előfizetőkhöz.

Mit csinál a postai kézbesítő egy munkanapon?

1. Átvétel és rendezés: a nap a küldemények átvételével kezdődik. A kézbesítő a körzetére eső leveleket, csomagokat és utalványokat kézbesítési sorrendbe rendezi.
2. Nyilvántartás: az ajánlott, értéknyilvánított és hivatalos küldeményeket tételesen rögzíti, mert ezeknél igazolni kell az átadást.
3. Kézbesítés: végigjárja a körzetét gyalog, kerékpárral, robogóval vagy gépkocsival, és a címzetteknek átadja vagy a levélszekrénybe teszi a küldeményeket.
4. Pénzkezelés: kifizeti a postai utalványokat, beszedi az utánvétet és a díjakat.
5. Értesítés: ha a címzett nincs otthon, értesítőt hagy, és a küldemény átvehetővé válik a postán.
6. Elszámolás: a nap végén elszámol a kézbesített és vissza nem kézbesíthető küldeményekkel, valamint a kezelt pénzzel.

A feladatok súlya körzetenként eltér. Városi körzetben a levél- és csomagforgalom a meghatározó, sok címmel és rövid távolságokkal. Vidéken, kisebb településeken a kézbesítő gyakran a pénzkifizetéseket és az értékesítést is ellátja, és nagyobb távolságot tesz meg gépjárművel.

Milyen küldeményeket kézbesít?

• Közönséges levél és reklámküldemény: a levélszekrénybe helyezhető, átvételi igazolás nélkül.
• Ajánlott és tértivevényes küldemény: csak a címzettnek vagy meghatalmazottjának adható át, aláírás ellenében.
• Hivatalos irat: hatósági küldemények, szigorú átadási szabályokkal.
• Csomag és utánvétes küldemény: átvételkor a díjat is beszedi.
• Postai utalvány: pénz kifizetése a címzettnek.

Milyen képességek kellenek?

• jó fizikai állapot, mert a munka nagy része szabadtéri, időjárástól függetlenül végzett, gyalogos vagy járműves mozgás;
• pontosság és megbízhatóság, különösen a hivatalos iratok és a pénzkezelés miatt;
• helyismeret és jó tájékozódás a kézbesítési körzetben;
• udvarias, türelmes kapcsolattartás az ügyfelekkel;
• járműves körzetben megfelelő vezetői engedély.

Milyen eszközökkel dolgozik a kézbesítő?

• Kézi terminál: ezen rögzíti a kézbesítést, az átvevő aláírását és a sikertelen kézbesítés okát.
• Kézbesítőtáska vagy kocsi: a levelek és kisebb csomagok szállítására.
• Jármű: körzettől függően kerékpár, robogó, elektromos jármű vagy gépkocsi.
• Pénzkazetta: a kifizetésekhez és az utánvétek beszedéséhez.

Az online vásárlás terjedésével egyre több a csomag, ami nagyobb súlyt és több megállót jelent a körzetben.

Postai kézbesítés, csomagfutár, fuvarozás: mi a különbség?

Megbízói szemmel három különböző szolgáltatásról van szó:

• Postai kézbesítés: levelek, kisebb csomagok, hivatalos iratok háztól házig, meghatározott körzetben.
• Csomagfutár-szolgálat: egyedi csomagok gyűjtése és kiszállítása, jellemzően méret- és súlykorláttal.
• Fuvarozás: raklapos vagy nagyobb tömegű áru szállítása teherautóval, rakodással, akár nemzetközi útvonalon.

Ha a küldemény raklapon érkezik, vagy több száz kilogramm, akkor már nem kézbesítésről, hanem fuvarozásról beszélünk. Ilyenkor a raklapos szállítás, több feladó kisebb tételeinél a gyűjtő szállítás a megfelelő megoldás.

Ki felügyeli a postai szolgáltatásokat?

Magyarországon a postai piac felügyeletét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság látja el; a postai szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatókat az NMHH honlapján találja. A nemzetközi postai együttműködés kereteit az Egyetemes Postaegyesület határozza meg.

Nagyobb tétel szállítása

Ha áruja nem fér bele egy postai csomagba, a belföldi fuvarozás oldalon olvashat a lehetőségekről.