Módosíthatók-e az Incoterms-ek egy szerződés által

Módosíthatók-e az Incoterms-ek? Igen, a felek a gyakorlatban kiegészíthetik vagy módosíthatják a választott Incoterms-szabályt. Az Incoterms egy mindkét fél által ismert, kész feladat- és költségmegosztás, amelyre a felek a megállapodásukban hivatkoznak; ha valamelyik pontot másként szeretnék, azt a megállapodásban külön kiírhatják. A kockázat az, hogy minél jobban eltérnek a szabály szokásos tartalmától, annál kevésbé lesz egyértelmű, mit is jelent a paritás.

Az oldal tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a szakmai tanácsot. Egy konkrét ügyletnél, különösen nagyobb értéknél, érdemes szakemberrel átnézetni a megfogalmazást.

Módosíthatók-e az Incoterms-ek, és miért térnek el tőlük a felek?

A tizenegy Incoterms-szabály nem fed le minden helyzetet. A szabályok hivatalos szövegét és magyarázatát a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Incoterms-oldala teszi közzé. Tipikus okok az eltérésre:

• a rakodás a gyakorlatban máshogy történik, mint ahogy a szabály feltételezi;
• a felek egy költséget (például a lerakást vagy a terminálköltséget) meg akarnak osztani;
• a vevő szeretné, ha az eladó egy olyan feladatot is elvégezne, ami a szabály szerint a vevőé.

Gyakori eltérések a gyakorlatban

EXW felrakással

Az EXW szerint az eladó csak rendelkezésre bocsátja az árut, a felrakás a vevő dolga. A valóságban gyakran az eladó targoncája rakja fel az árut. Ha a felek ezt EXW mellett így szeretnék, írják ki, vagy válasszák inkább az FCA-t, amely a saját telephelyen történő átadásnál eleve felrakással számol.

DAP lerakással

A DAP-nál az áru a vevő telephelyén, lerakásra készen érkezik, a lerakás a vevőé. Ha az eladó a lerakást is vállalja, arra a DPU szabály való. Ha mégis DAP-nál maradnak, a lerakást külön mondatban érdemes rögzíteni.

DDP bizonyos költségek nélkül

Nemzetközi szállításnál előfordul, hogy az eladó vállalja az importvámkezelést, de az import-áfát nem. Ezt a felek egyértelműen kiírhatják, például: „DDP [cím], Incoterms 2020, az import-áfát a vevő fizeti.” Ilyen esetben különösen fontos szakember bevonása, mert a vámkezelés és az adózás részleteit is érinti.

Költségmegosztás a célállomáson

Konténeres szállításnál gyakori, hogy a kikötői vagy terminálköltségek egy részét a felek megosztják. Ezt tételesen érdemes felsorolni, hogy ne a számla érkezésekor derüljön ki, ki mit fizet.

Így rögzítse az eltérést: 5 pontos ellenőrzőlista

1. Írja ki a paritást, a pontos helyet és a változatot (például „FCA [cím], Incoterms 2020”).
2. Az eltérést külön, egyértelmű mondatban fogalmazza meg: ki, mit, hol és kinek a költségén végez.
3. Ne használjon saját kitalált rövidítést (például „EXW felrakva” kiegészítés nélkül), mert ezeket a felek másként értelmezhetik.
4. Ellenőrizze, hogy az eltérés nem mond-e ellent a paritás más pontjainak, például a kockázat átszállásának helyének.
5. Tájékoztassa a fuvarozót vagy a szállítmányozót is, mert a rakodási és fizetési feladatok az ő munkáját is érintik.

Mikor jobb inkább másik paritást választani?

Ha az eltérés a szabály lényegét érinti (például EXW, de az eladó szervezi a fuvart), akkor valószínűleg nem a jó paritást választották. Ilyenkor érdemes olyan szabályt keresni, amely eleve a kívánt feladatmegosztást írja le. A paritások összevetését az Incoterms fuvarparitások oldalon, a belföldi választást ezen az oldalon találja.

A fuvar megszervezésénél figyelembe vesszük a felek által megadott paritást és annak kiegészítéseit is. Ha nemzetközi szállítást tervez, nézze meg nemzetközi fuvarozás szolgáltatásunkat.