Tartalomjegyzék
Az ukrán gabonaexport az orosz-ukrán háború kitörése után komoly kihívásokkal került szembe, melyeknek megoldásán az ukrán kormány és egyéb érintett országok folyamatosan dolgoznak. Négy hónapon át a nemzetközi szállítás teljesen ellehetetlenült az orosz hadihajók fekete-tengeri blokkja miatt. Emellett pedig az is az ukrán gabonaexportot nehezíti, hogy egyes országok saját mezőgazdaságuk védelmében ukrán gabonatermékek behozatalának tilalmát vezették be.
2022 februárjában Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen, ami magával hozta az ukrán gabonaexport ellehetetlenülését, hiszen a korábban főként hajóval exportált mezőgazdasági termékek nem tudtak útjukra indulni az elfoglalt kikötőkből. Ukrajna a világ 5. legnagyobb gabonatermelője, 2020-ban például több, mint 18 millió tonna búzával.
2022 júliusában az ENSZ és Törökország közvetítésével megállapodás jött létre egy biztonságos tengeri humanitárius folyosó megnyitásáról a Fekete-tengeren. A szállítmány nagy része a fejlődő országokba került, főként kukorica és ukrán búza, amit exportáltak.
2023 júliusában megszűnt a fekete-tengeri gabonaszerződés, ezután az ukrán gabona tengeri úton nem tud eljutni a piacokra, ez globális élelmiszer áremelkedést hozhat magával.
Ukrajna a világ gabonatermelőinek élvonalába tartozik. USA, Oroszország, Kanada, Franciaország mellett az ötödik legnagyobb gabonatermelő ország. A gabona és olajos magvak értékesítése Ukrajna legfőbb bevételi forrása.
A háború hatására nemcsak az ukrán kormány bevétele csökkent, de az ukrán lakosság – akik a mezőgazdaságból élnek – megélhetése is veszélybe került és az élelmezésbiztonság is sérült azokban az országokban, ahol a Fekete-tengeren át szállított ukrán gabona, ukrán búza volt a fő gabonabeszerzési útvonal.
Törökország, Kazahsztán, Grúzia, Egyiptom azon országok közé tartoznak, akik a legnagyobb mértékben hagyatkoztak az ukrán gabonára, de sok más ország is van, melyek számára katasztrofális lehetne, ha az ukrán gabonaexport leállna.
Az ukrán gabonaexport ¼-e korábban dunai kikötőkön, fele fekete-tengeri kikötőkön, további ¼-e pedig Ukrajna nyugati szárazföldi határán haladt át.
Az ukrán gabonaexport növelése számára kulcsfontosságúak az alternatív útvonalak megkeresése és azok megerősítése. A Románián keresztüli export és az Adriai-tengeri kikötőkön keresztüli export megfelelő opciók lehetnek.
Az EU tavaly úgy határozott, hogy engedélyezi az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes behozatalát, hogy ezzel is segítsék az orosz invázió ellen védekező országot. A gabona árak 2023-as alacsony mértéke sok közép-európai országban leverte az árakat, ráadásul a raktárak megteltek ukrán búzával, kukoricával.
Áprilisban az EU megállapodást írt alá 5 európai országgal, köztük Magyarországgal, hogy az ukrán gabona csak áthalad az országok területén, de nem marad ott.
Magyarországon a kormány álláspontja szerint ezek áthaladhatnak ugyan, de semmiképpen nem értékesíthetőek itt, nem tehetik tönkre a magyar mezőgazdaságot, az élelmiszerpiacot.
A magyar gazdák egyébként sajnos a tavalyi nagy aszály után idén sem lehetnek igazán elégedettek, az őszi búza betakarítása az utolsó szakaszhoz érkezett.
A hektáronkénti 5-6 tonnás termésátlagok nem túl jók, a búza árfolyama (felvásárlási ára) szintén elég alacsony, 62-65 ezer forint közé esik.
Ukrán gabona szállítása
Az ukrán gabonaszállítás (külföldre) korábban 95%-os mértékben a fekete-tengeri kikötőkön keresztül valósult meg.
Égető probléma, ha nem tudja tengeri úton hajózással megvalósítani a mezőgazdasági exportját, de mivel a Kreml terve volt megbénítani az ukrán élelmiszer szállítást, a fekete-tengeri gabonaszerződés felmondása után a szállítmányok egyharmada megsemmisült.
A háború kezdete óta az EU egymilliárd eurót költött más útvonalak kiépítésére és a dunai útvonalak fenntartásával is igyekeznek a helyzetet kezelni.
Nemzetközi és belföldi gabonaszállítás a dunai útvonalakon túl a fekete-tengeri kikötők lezárása után csak szárazföldi útvonalakon valósulhat meg.
Az ukrán gabona minősége nem mindig felelt meg az Európai Uniós előírásoknak és akár egészségügyi kockázatot is hordozhatnak. Ennek oka, hogy Ukrajnában több olyan növényvédő szert használnak, melyek az EU-ban már évtizedek óta tiltottak, ráadásul Ukrajnában nem tilos a génmódosított növények termesztése sem. Magyarországon nem csupán az országba beérkező gabonát, de az országon áthaladót is szigorúan ellenőrzik.
Az EU szeretné újra a fekete-tengeri gabonaszerződést feléleszteni. Magyarország és a környező országok, akik tiltják az ukrán gabona behozatalát, mezőgazdaságuk védelmében példaként szolgálhat más országok számára is, akár Németországnak is, hiszen már ott is tartanak a gazdák a beáramló olcsó ukrán gabona káros hatásaitól.
2023 augusztusában Románia megállapodást kötött Ukrajnával, hogy támogassa az ukrán gabonaexportot, a jelenlegi kétmillió tonnáról négymillió tonnára emelik a szállítási kapacitást, figyelembe véve, hogy a román piac és a román termelők, mezőgazdasági szereplők érdekei nem sérülhetnek.
Ukrajna a gabonaszállítás tekintetében meg akarja kezdeni a Duna-delta Ukrajnához tartozó részén lévő Bisztroje-csatorna medrének mélyítését, hogy bővítse az alternatív útvonalakat gabonaexportja számára.
Tudnivalók az ukrán gabonaexportról
Megosztás:
A vámügyintézés egyik legfontosabb és talán legbonyolultabb területe a nemzetközi kereskedelemnek. A vámkezelési folyamat megértése elengedhetetlen mindazok számára, akik külföldről rendelnek vagy szállítanak árukat.
Az üzemanyagárak alakulása meghatározó szerepet játszik mind a gazdaság működésében, mind pedig a mindennapi életünkben. A szállítási költségektől az alapvető fogyasztási cikkek áráig számos területen érezhető hatásuk.
A raklapok nélkülözhetetlen eszközei a mai szállítmányozási és raktározási folyamatoknak, alapvető szerepet játszanak az áruk mozgatásában, tárolásában és biztonságos szállításában világszerte.
A vállalkozások számára elengedhetetlen, hogy tisztában legyenek a nemzetközi kereskedelmet szabályozó vámjogi előírásokkal, így az egyes országokban érvényes vámazonosító számokkal is. Magyarországon és az Európai Unió egész területén két fontos azonosító szám játszik kulcsszerepet a vámkezelési folyamatokban: a VPID szám és az EORI szám.