Tartalomjegyzék
A hulladék újrahasznosítás terén az Európai Unió tagállamainak haladását vizsgáló figyelmeztető jelentés szerint Németország valószínűleg képes lesz teljesíteni az EU által meghatározott 2025-ös és 2035-ös célokat.
2023.június 8-án az Európai Bizottság közzétette az EU tagállamainak hulladékkezelési céljainak megvalósításáról szóló jelentését. Az EU tervek szerint 2025-ig a települési hulladékok legalább 55 %-át kell újrahasznosítani vagy felkészíteni az újrafelhasználásra. A csomagolási hulladékok esetében ez az arány 65 %.
Ezen túlmenően, 2025-től az EU tagállamainak különböző újrahasznosítási kvótákat kell teljesíteniük a különféle csomagolóanyagok tekintetében:
Az EU továbbá meghatározta, hogy 2035-ig a települési hulladékoknak csak 10 %-át lehet lerakni. A jelentés szerint kilenc tagállam – köztük Németország – teljesíti az eddig meghatározott újrahasznosítási célokat.
A jelentés szerint további nyolc EU-tagállam valószínűleg nem fogja elérni a 2025-re kitűzött települési hulladékokkal kapcsolatos célokat. Ezek közé tartozik Franciaország, Portugália, Svédország és Spanyolország. Tíz tagállam nem fogja tudni teljesíteni sem a települési, sem a csomagolási hulladékokra vonatkozó előírásokat, ideértve Lengyelországot, Romániát, Bulgáriát és Magyarországot is. Továbbá 13 EU-tagállam valószínűleg nem fogja elérni a 2025-re és 2035-re vonatkozó összes célt.
Peter Kurth, a német Hulladékkezelési, Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Szövetség (BDE) elnöke kiemelte, hogy a figyelmeztető jelentés fontos eszköz a célok megvalósításának nyomon követésében. Németország kiemelkedő teljesítménye a jelentésben pozitív példaként szolgál.
Az EU Bizottság azonban kritikával illette Németországot a hulladékmennyiségek, különösen a csomagolási hulladékok tekintetében, melyek még mindig magasak. Az EU a tagállamok számára javaslatokat is tett, például az égetésre kivetett adók, a csomagolási anyagokra alkalmazott gazdasági eszközök, valamint a hulladékgyűjtési díjak használata.
Németország számára az EU Bizottság a következő ajánlásokat tett:
Az újrahasznosítás és a hulladékkezelés fontos területe az Európai Uniónak, és kulcsfontosságú a környezet védelmében. Németország példája és az EU által meghatározott célok segítenek a tagállamoknak a fenntartható fejlődés felé való elmozdulásban.
Az újrahasznosítási célok elérésében fontos szerepet játszik a hulladék hatékony fuvarozása, mivel ez lehetővé teszi a gyűjtött anyagok megfelelő feldolgozó létesítményekbe való eljuttatását.
2023. július elsejétől Magyarországon is életbe lép a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer. Július elsejétől kezdve a termék életciklusa végén a hulladék kezeléséért a gyártó válik felelőssé, illetve ha az árucikket külföldről hozták be, akkor az első belföldi forgalmazó lesz a felelős.
Az új rendszerrel rengeteg feladat hárul a vállalatokra, mint például a nyilvántartásba vétel, adatszolgáltatás a hulladékgazdálkodási hatóság felé, valamint díjfizetési kötelezettség a koncessziós társaságnak. A regisztráció elmulasztása súlyos következményekkel járhat, beleértve bírságokat és akár a tevékenység felfüggesztését is.
Az új szabályozás összefüggésben van az Európai Unió céljával, mely szerint 2025-re a települési hulladék 55%-át, 2030-ra pedig 60%-át, végül 2035-re 65%-át kell újrahasznosítani. Az Eurostat adatai alapján Magyarországon a települési hulladék újrafeldolgozásának aránya 2014 és 2021 között 30-38% között mozgott. Az EU által 2035-re meghatározott 10%-os célhoz képest, 2021-ben Magyarországon az elhelyezett települési hulladék aránya még 50% volt.
Az Európai Unió figyelemmel kíséri a tagállamok hulladékkezelési gyakorlatait, és jelentést készített arról, hogy mely országok haladnak megfelelő ütemben az újrahasznosítási célok felé. Németország a jelentés szerint kiemelkedően teljesít, de az EU továbbra is óvatos a hulladékmennyiségek tekintetében és ajánlásokkal látja el a tagállamokat, például gazdasági eszközök használatát a csomagolási hulladékok csökkentésére.
Magyarország viszont nem áll olyan jól a jelentés szerint, és 2025-ös és 2035-ös célok teljesítésében valószínűleg el fog maradni. Ennek tudatában és az Európai Unió céljaival összhangban Magyarországon 2023. július 1-jétől bevezetik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert, melynek értelmében a gyártók és a külföldről behozott termékek első belföldi forgalmazói vállalják a felelősséget a hulladék kezeléséért a termék életciklusának végén.
Megosztás:
A vámügyintézés egyik legfontosabb és talán legbonyolultabb területe a nemzetközi kereskedelemnek. A vámkezelési folyamat megértése elengedhetetlen mindazok számára, akik külföldről rendelnek vagy szállítanak árukat.
Az üzemanyagárak alakulása meghatározó szerepet játszik mind a gazdaság működésében, mind pedig a mindennapi életünkben. A szállítási költségektől az alapvető fogyasztási cikkek áráig számos területen érezhető hatásuk.
A raklapok nélkülözhetetlen eszközei a mai szállítmányozási és raktározási folyamatoknak, alapvető szerepet játszanak az áruk mozgatásában, tárolásában és biztonságos szállításában világszerte.
A vállalkozások számára elengedhetetlen, hogy tisztában legyenek a nemzetközi kereskedelmet szabályozó vámjogi előírásokkal, így az egyes országokban érvényes vámazonosító számokkal is. Magyarországon és az Európai Unió egész területén két fontos azonosító szám játszik kulcsszerepet a vámkezelési folyamatokban: a VPID szám és az EORI szám.