Az importőrök hogyan felelhetnek meg az Ujgur kényszermunka megelőzési törvénynek

Az alapos ellenőrzésen, az ellátási láncok erős megértésén és a megfelelő támogató technológián keresztül az importőrök hozzájárulhatnak az emberi jogi jogsértések globális kiirtásához.

Az elmúlt néhány év számtalan példátlan zavarokat hozott az ellátási láncokban – egy világjárványtól kezdve egy konténerhajó elakadásáig a Szuezi-csatornában -, ami viszont példátlan hiányokat eredményezett anyagokban és kész árukban, szállítási torlódásokban, rekord tengeri konténerárakban, sőt munkaerőhiányban.

Ennek eredményeként a vállalati ellátási láncok és a kockázatcsökkentő tervezők szintén példa nélküli figyelmet kapnak a kereskedelemtől függő cégek vezetőségében. És bár vitatható, hogy ezek az események egyszer-az-életben jelenségek voltak, ahogy a mondás tartja: „az egyszer-az-életben jelenségek mindennap előfordulnak”.

Ugyanakkor nem szükséges pandémia ahhoz, hogy ellátási láncunk térdre kényszerüljön, hiszen számos más tényező is képes erre. Ennek eredményeként a vállalati kockázatcsökkentő tervezőknek figyelembe kell venniük ezeket a tényezőket, legyen szó új külföldi beszállító vagy új külföldi gyártási helyszín kiválasztásakor.

Ezek a tényezők közé tartozik a geopolitikai feszültség, az üzleti/kormányzati bűnözés és korrupció, a pénzügyi stabilitás, az energiaellátás stabilitása, a természeti erőforrások, az elérhető munkaerő és stabilitás, sőt a kockázata annak, hogy az időjárás és a földtani események miatt zavarok lépnek fel.

Ezen túlmenően a vállalatokat most szembesülnek egy növekvő kihívások és kockázatok halmazával, amelyek az környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) követelményekkel kapcsolatosak – egy cég erőfeszítéseitől a klímaváltozás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, a befogadás és az emberi jogok támogatásának kimutatásáig.

És éppen ez utóbbi, a kényszermunka formájában, most gyorsan nőtt nagy problémává, valós kockázattal a kereskedelemtől függő vállalatok számára.

Kényszermunka megdöbbentő valósága

A „kényszermunka” kifejezés önmagában és a képek, amelyeket felidéz, nyilvános undort vált ki e gyakorlat ellen, anélkül, hogy teljes mértékben megértenénk annak igazi nagyságát, vagy hogy mennyire mélyen van beágyazva a bonyolult termelésbe és a világ körüli áru mozgásába.

Például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslése szerint majdnem 50 millió ember él modern rabszolgaságban, ebből 28 millióan kényszermunka körülmények között dolgoznak, beleértve a 3,3 millió gyermeket.

Ez a probléma minden ellátási lánc szakaszán megtalálható – a mezőket betakarító vagy fémeket bányászó munkásoktól kezdve azokig, akik alkatrészeket gyártanak vagy késztermékeket szerelnek össze a gyári padlón -, ami rendkívül nehézzé teszi a felderítést, nemhogy a kiirtást. A kihasználás még a raktározási és szállítási műveletekre is kiterjed, amelyek összekötik az ellátási lánc hálózatának minden pontját.

Bár ezek az emberi jogi jogsértések szinte mindenhol megtalálhatók a világon, különösen az Ázsia és a Csendes-óceáni régióban gyakoriak, ahol több mint 11 millió ember él kényszer munkakörülmények között. Sajnos a probléma nem marad korlátozottan ezen a területen. A régióban előállított anyagok és áruk végül bekerülnek a globális piacra. Más vállalkozások és fogyasztók tudtukon kívül (és néha tudatosan) olyan vásárlásokat végeznek, amelyek rabszolgamunka vagy gyermekmunka által szennyezett termékekből származnak, ami csak tovább fűti az ördögi kört.

Atrocitások Xinjiangban intézkedéseket indítanak el

Az elmúlt években a kínai kormány bűncselekményeket követett el az emberiség ellen, mint például bebörtönzés, kínzás, megfigyelés és kényszer sterilizálás. Ezek a szörnyű tettek elsősorban az ujgur népet, a túlnyomórészt muzulmán etnikai kisebbséget, valamint Xinjiang más, főként muzulmán kisebbségeinek tagjait érintik.

2017 óta a kínai kormány több mint egymillió ujgurt helyezett el kényszermunka táborokban, miközben szétválasztotta a családokat és másokat munkára küldött Kína gyáraiba. A kényszermunka ennyire elterjedt miatt nagy a valószínűsége, hogy bármely termék, amely a régióból származik, az ujgurok súlyos kihasználásának eredménye.

Mit kellene tennünk az emberi jogi jogsértések megszüntetéséért az ellátási láncban? Nincs egyszerű válasz, de biztosan szükség van a világ kormányainak összehangolt erőfeszítéseire, valamint a nagy kockázatú területekről származó anyagokat és árukat importáló vállalkozások együttműködésére és politikai akaratára.

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya nemrégiben határozott lépéseket tett az Ujgur Kényszermunka Megelőzési Törvény (UFLPA) segítségével. Joe Biden elnök 2021. december 23-án írta alá az UFLPA-t, amelynek célja, hogy megakadályozza azoknak az áruk bejutását az Egyesült Államokba, amelyeket egészben vagy részben kényszermunkával állítottak elő Kína Xinjiang régiójában.

A Kína északnyugati részén található Xinjiang Ujgur Autonóm Terület hatalmas, természeti erőforrásokban gazdag terület. A terület jelentős mennyiségű fontos ipari anyagot, valamint mezőgazdasági termékeket – mint például a napelemekben használt polysilicon és a nyugati ruházatban használt gyapot – szolgáltat a globális ellátási láncoknak.

És a céllista tovább nő, ahogy bizonyítékok gyűlnek a harmadik féltől származó forrásokból, amelyek azt mutatják, hogy a kényszermunka Xinjiang régióban nagyobb és nagyobb mértékben terjed ki. Ezért az importőröknek több mint valószínű, hogy szembe kell nézniük a további korlátozásokkal és követelményekkel, amelyek az UFLPA-n keresztül érkeznek.

Hogyan felelhetnek meg az importőrök az UFLPA-nak

1. Megértés és beazonosítás: Az importőröknek meg kell érteniük az UFLPA előírásait, és be kell azonosítaniuk, hogy melyik szállítójuk vagy termékeik esnek-e a törvény hatálya alá.
2. Ellátási lánc áttekintése: Az importőröknek gondosan meg kell vizsgálniuk az ellátási láncukat, és meg kell erősíteniük a nyomon követhetőséget annak biztosítására, hogy a termékeik nem tartalmaznak Xinjiangból származó alkatrészeket vagy anyagokat.
3. Megfelelő due diligence: Az importőröknek a legjobb gyakorlatot kell követniük, és független harmadik féltől származó ellenőrzéseket kell végrehajtaniuk a potenciális kényszermunkával kapcsolatos kockázatok azonosítása és elkerülése érdekében.
4. Technológiai megoldások: Az importőröknek kihasználhatják a technológiai megoldásokat, mint például a blockchain, hogy növeljék az ellátási lánc átláthatóságát és biztosítsák a teljes körű nyomon követhetőséget.
5. Az UFLPA-nak való megfelelés igazolása: Az importőröknek bizonyítaniuk kell, hogy megfelelnek az UFLPA-nak, különben a termékeik lefoglalásra kerülhetnek az amerikai határon.
6. Közös felelősség: Az importőröknek, a kormányoknak és a civil társadalomnak közösen kell dolgozniuk az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében, és meg kell erősíteniük azon erőfeszítéseiket, amelyeket a kényszermunka és az emberi jogi jogsértések elleni küzdelemben tesznek.

Az UFLPA-val kapcsolatos megfelelés nem csak jogi követelmény, hanem etikai felelősség is. Az importőröknek aktív szerepet kell vállalniuk az emberi jogi jogsértések elleni küzdelemben, és biztosítaniuk kell, hogy a termékeik ne támogassák semmilyen módon a kényszermunkát.