INTRASTAT – áruforgalmi statisztika

Az INTRASTAT az Európai Unió tagállamai közötti áruforgalom statisztikai adatgyűjtése. Mivel a tagállamok között nincs vámkezelés, a belső piaci kereskedelemről nem a vámnyilatkozatokból, hanem a cégek havi adatszolgáltatásából készül statisztika. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyűjti az adatokat; adatszolgáltató az a cég, amelynek uniós beérkezése vagy kiszállítása egy évben meghaladja a KSH által meghatározott értékhatárt.

Az aktuális értékhatárokat, a kitöltési útmutatót és a beküldés módját a KSH INTRASTAT-oldala közli. Mivel ezek évente változhatnak, konkrét összeget itt nem adunk meg.

Kik az INTRASTAT adatszolgáltatói?

Azok a Magyarországon nyilvántartott gazdálkodók, amelyek más uniós tagállamba árut szállítanak ki, vagy onnan árut kapnak, és az éves forgalmuk az adott irányban eléri az értékhatárt. A beérkezést és a kiszállítást külön kell figyelni: előfordul, hogy egy cégnek csak az egyik irányban van adatszolgáltatási kötelezettsége. Az értékhatár átlépése esetén a jelentést attól a hónaptól kell megkezdeni, amelyben a túllépés történt.

A statisztika csak árukra vonatkozik, szolgáltatásokra nem. Magánszemélyek nem adatszolgáltatók.

Az egyéni vállalkozók viszont adatszolgáltatók lehetnek, és a kötelezettség a más tagállamban letelepedett, de Magyarországon közösségi (HU) adószámmal rendelkező cégekre is vonatkozik. Az értékhatárt az INTRASTAT-ban jelentett forgalomból, ennek hiányában az áfabevallásban szereplő közösségi beszerzésekből és értékesítésekből számítják, a két irányra külön. A kötelezettség így év közben, akár visszamenőleg is keletkezhet; erről a KSH értesítést küld, az aktuális kötelezettség pedig a KSH határidőnaplójában is lekérdezhető. INTRASTAT-jelentést havonta kell beadni akkor is, ha a cég negyedévente vagy évente készít áfabevallást.

Mely ügyletek tartoznak alá?

• adásvétel;
• feldolgozásra szállított vagy feldolgozás után visszaszállított termék;
• szolgáltatás részeként mozgó termék;
• ingyenes átadás;
• pénzügyi lízing.

Mi nem tartozik alá?

• tisztán szolgáltatási ügylet;
• tranzitforgalom, amikor az áru csak áthalad az országon;
• ideiglenesen kiszállított termék (például bemutatóra vagy kiállításra vitt áru);
• diplomáciai küldemények;
• nem kereskedelmi forgalom.

Bérmunka-ügyleteknél külön szabály van: aki az egyik irányban adatszolgáltató, és bérmunkát is jelent, a másik irányú forgalmát a küszöbértéktől függetlenül jelentenie kell.

Milyen adatokat kér az INTRASTAT-jelentés?

• a termék megnevezése és 8 számjegyű vámtarifaszáma (KN-kód);
• az ügylet jellege;
• a partnerország;
• a fuvarozási mód és a szállítási feltétel (paritás);
• a nettó tömeg és szükség esetén a kiegészítő mértékegységben megadott mennyiség;
• a számlázott érték és egyes adatszolgáltatóknál a statisztikai érték;
• kiszállításnál a partner uniós közösségi adószáma és az áru származási országa.

Hogy egy cégnek mely adatokat kell kitöltenie, az a forgalmától és a KSH által meghatározott adatkörtől függ.

A statisztikai érték a magyar határparitáson számított érték, ezért kiszámításához ismerni kell a szerződés fuvarparitását: ettől függ, hogy a fuvarozás és a biztosítás költségéből mennyit kell hozzáadni vagy levonni. Ingyenes szállításnál a proforma számla értéke adhat alapot.

A jelentést kizárólag elektronikusan, a KSH adatgyűjtő rendszerén (KSH-Elektra) keresztül lehet beküldeni; kézi kitöltés mellett XML- vagy CSV-feltöltés is lehetséges.

INTRASTAT a gyakorlatban: mit jelent a fuvarozás szempontjából?

A jelentés adatai közül több közvetlenül a szállításból származik: a fuvarozási mód, a paritás, a nettó tömeg és a partnerország. Ezért érdemes, hogy a fuvarokmányok (például a CMR-fuvarlevél), a számla és a szállítólevél adatai egyezzenek. Ha a számlán más tömeg vagy paritás szerepel, mint a fuvarokmányon, az a havi jelentés összeállításakor utólagos egyeztetést igényel.

Az adatszolgáltatás független a vámkezeléstől: az unión belüli szállítás vámkezelés nélkül zajlik, a statisztikai adatszolgáltatás a cég saját feladata. Harmadik országos forgalomban viszont nem INTRASTAT, hanem vámkezelés van; erről a vámkezelés oldalon olvashat.

Az INTRASTAT statisztikai jelentés, nem kísérőokmány: az árut nem kíséri, és nem is adóbevallás. A KSH az adatokat bizalmasan kezeli, azokat az adóhatóságnak sem adja át.

Gyakorlati tanácsok az INTRASTAT-jelentéshez

• Vezessen havi listát az uniós beérkezésekről és kiszállításokról, számlaszámmal, tömeggel és partnerországgal.
• A termékek KN-kódját egyszer határozza meg pontosan, és használja következetesen; ugyanez a kód szolgál a vámtarifaszám alapjául harmadik országos forgalomban.
• A paritás és a fuvarozási mód egyezzen a számlán és a fuvarokmányon.
• Ha a forgalom év közben megnő, figyelje az értékhatárt, mert a kötelezettség a túllépés hónapjától indul.
• Kérje el a partner uniós közösségi adószámát már a szerződéskötéskor.

Uniós szállítás tervezése

A tagállamok közötti szállítás lehetőségeiről a nemzetközi fuvarozás oldalon olvashat. Az uniós áruforgalom európai statisztikáit az Eurostat teszi közzé.