Az EKÁER bejelentés a NAV Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerébe tett előzetes adatszolgáltatás, amelyre 2021. január 1. óta csak a kockázatos termékek közúti fuvarozásánál van szükség. Bejelentésköteles a kockázatos termék uniós beszerzése, uniós értékesítése és belföldi, nem végfelhasználónak történő első adóköteles értékesítése, ha a szállítmány meghaladja az 500 kg bruttó tömeget vagy az 1 millió forint értéket. A bejelentésre a NAV EKÁER-számot ad, amely 15 napig érvényes.
Ebben az útmutatóban összefoglaljuk, mely termékeket érint az EKÁER bejelentés 2026-ban, ki és mikor köteles bejelenteni, mekkora a kockázati biztosíték és a bírság, és milyen lépésekben készül el egy szabályos bejelentés. A cikk a 13/2020. (XII. 23.) PM rendelet és a NAV tájékoztatói alapján készült.
Mi az EKÁER, és miért kell bejelenteni?
Az EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) 2015. március 1-jén indult. Célja az áfacsalások visszaszorítása, a piac átláthatóbbá tétele és az élelmiszer-biztonsági visszaélések kiszűrése. A rendszer a bejelentett fuvaradatokat összeveti a közúti ellenőrzések és más adóhatósági adatok eredményével. Az EKÁER bejelentés tehát nem a fuvar engedélyezése, hanem adóhatósági adatszolgáltatás: a NAV előre látja, milyen kockázatos áru, honnan, hová és melyik járművel mozog. Ha a bejelentett adatok és a valóság eltér, az ellenőrzés azonnal kiszűri. A feladónak, a címzettnek és a fuvarozónak ezért közösen kell ügyelnie a pontos adatokra, még akkor is, ha a bejelentést formálisan csak egyikük teszi meg. A fogalom rövid meghatározását a EKÁER szójegyzék-szócikkünkben is megtalálja.
| Mutató | Érték |
|---|---|
| A rendszer indulása | 2015. március 1. |
| Átvilágított szállítmányok 10 év alatt | több mint 106 millió |
| Feltárt adókülönbözet az utolsó 3 évben | kb. 20 milliárd forint (nettó) |
| Kiszabott mulasztási bírság az utolsó 3 évben | több mint 4,8 milliárd forint |
Forrás: NAV, „Tíz éves az eKÁER” (nav.gov.hu, 2025).
EKÁER bejelentés 2026-ban: mely termékeket érinti?
2021. január 1-jétől a 13/2020. (XII. 23.) PM rendelet szűkítette a kört: azóta csak a kockázatos termékek fuvarozását kell bejelenteni. A nem kockázatos termékekre – a korábbi szabályokkal ellentétben – már nincs EKÁER-kötelezettség.
A kockázatos termékeket az 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet határozza meg, vámtarifaszám (KN-kód) szerint:
- 1. melléklet – kockázatos élelmiszerek: többek között húsok és húskészítmények, tej, tojás, sajt, friss zöldség és gyümölcs, rizs, liszt, étolaj, cukor, kávé.
- 2. melléklet – egyéb kockázatos termékek: többek között homok, kavics, aszfaltkeverékek, műtrágya, növényvédő szerek, kenőanyagok, tűzifa, gömbfa, ruházati termékek és lábbeli.
A felsorolás csak példa. A pontos besorolást mindig a NAV aktuális EKÁER-törzsadataiban, legalább 8 számjegyű KN-kód alapján ellenőrizze, mert a törzsadatok változhatnak (a NAV legutóbb 2025 januárjában frissítette őket). Ne a kereskedelmi megnevezésből induljon ki, hanem a tényleges vámtarifális besorolásból. Ha a vámtarifaszám kérdéses, a vámkezelési szakember segíthet.
Mikor nem kell EKÁER-szám?
A rendelet 4. §-a szerint nem kell bejelenteni többek között:
- ha egy fuvarozás keretében a termék értéke nem haladja meg az 1 millió forintot és a bruttó tömege az 500 kg-ot;
- a vámfelügyelet alatt álló árut;
- a postai küldeményeket;
- a jövedéki termékeket;
- a humanitárius segélyszállítmányokat, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek fuvarjait.
A humanitárius segélyszállítmányok Ukrajnába juttatásának gyakorlati kérdéseiről, például a szükséges dokumentumokról külön cikkünkben írunk.
Belföldön a saját áru telephelyek közötti mozgatása nem értékesítés, ezért nem EKÁER-köteles. Ha azonban az egyik telephely másik EU-tagállamban van, a fuvar uniós viszonylatúvá válik, és a kockázatos terméket be kell jelenteni.
Ki és mikor köteles az EKÁER bejelentésre?
A bejelentés nem a fuvarozó, hanem az áru adóügyi szereplőjének feladata. A fuvarozó vagy szállítmányozó az EKÁER-számot kapja meg, és azt ellenőrzéskor bemutatja.
| Viszonylat | Ki jelent be? | Határidő | Kockázati biztosíték |
|---|---|---|---|
| EU-tagállam → Magyarország (közösségi beszerzés) | a címzett | a magyarországi közúti szakasz megkezdése előtt | igen, főszabályként |
| Magyarország → EU-tagállam (értékesítés, kivitel) | a feladó | legkésőbb a fuvarozás megkezdéséig | nem |
| Belföld → belföld (első adóköteles értékesítés, nem végfelhasználónak) | a feladó | legkésőbb a fuvarozás megkezdéséig | igen, főszabályként |
Forrás: 13/2020. (XII. 23.) PM rendelet 3., 7–8. és 17. §; NAV EKÁER-tájékoztatók (2026).
A kirakodás tényét és egyes adatokat utólag kell lezárni: a rendelet szerint legkésőbb a szállító jármű kirakodási címre érkezését követő harmadik munkanapon. A rendszámot legkésőbb a fuvarozás megkezdésekor kell megadni, és a szabályok szerint később is módosítható, például átrakodáskor.
Ha a fuvar előtt ellenőrizni szeretné a megadott jármű alapadatait, a rendszám lekérdezés ebben segíthet.
Az EKÁER-szám érvényessége
Az EKÁER-szám a megállapításától számított 15 napig érvényes (13/2020. PM rendelet 11. § (4) bekezdés). Ha a fuvar ezen belül nem indul el, új bejelentés kell. Az igénylés díjmentes, a szám a hiánytalan adatok rögzítése után azonnal megjelenik.
Kockázati biztosíték: mennyi és ki mentesül?
Az EU-ból Magyarországra érkező és a belföldi kockázatos termékek fuvarozásánál a bejelentőnek kockázati biztosítékot kell nyújtania. A NAV a biztosítékot gördülő, 45 napos időszakban tartja nyilván. Nem kell biztosítékot nyújtani az áfatörvény 3. számú mellékletében felsorolt (kedvezményes kulcsú) termékekre.
| Szempont | Szabály 2026-ban |
|---|---|
| Biztosíték mértéke | a kockázatos termék adó nélküli értékének 15%-a |
| Nyilvántartási időszak | gördülő 45 nap |
| Mentesség | legalább 2 éve működő, köztartozásmentes (KOMA-adatbázisban szereplő) adózó, illetve a megbízható adózó |
| Mulasztási bírság | a be nem jelentett vagy hibásan bejelentett áru értékének legfeljebb 40%-a |
| Bírság kockázatos adózónál | legfeljebb 60% |
Forrás: 13/2020. (XII. 23.) PM rendelet 17–18. §; NAV 37. és 71. számú információs füzet (2026. január 21.).
EKÁER bírság és ellenőrzés
A NAV közúti ellenőrzéskor és utólag, adatösszevetéssel is vizsgálja a bejelentéseket. Mulasztási bírság szabható ki többek között, ha:
- a bejelentés elmaradt;
- az adattartalom valótlan vagy hiányos;
- a termék megnevezése, KN-kódja, tömege vagy értéke nem egyezik a valósággal;
- a rendszám hibás, vagy a módosítást nem vezették át.
A bírság felső határa a be nem jelentett vagy hibásan bejelentett áru értékének 40%-a, kockázatos adózói minősítés esetén akár 60%. A NAV a bírság biztosítására – romlandó áru és élő állat kivételével – az árut a bírság összegéig lefoglalhatja. Egy teljes kamionnyi áru esetén ez a fuvar értékének többszöröse is lehet, ezért a pontos adatszolgáltatás a feladónak és a címzettnek egyaránt érdeke.
Az EKÁER bejelentés lépései a gyakorlatban
- Jogosultság: az adózónak vagy meghatalmazottjának regisztrálnia kell a NAV online felületén. 2025. október 8-tól a korábbi eKÁER-kezdőoldal megszűnt, a szolgáltatás a NAV online felületein érhető el.
- Besorolás: ellenőrizze a termék KN-kódját legalább 8 számjegyig a NAV aktuális törzsadataiban.
- Adatok összegyűjtése: feladó és címzett neve, adószáma, felrakodási és lerakodási cím, termék megnevezése, KN-kódja, bruttó tömege, adó nélküli értéke, a fuvarozó és a jármű rendszáma.
- Bejelentés: rögzítse az adatokat a fuvar indulása előtt; a rendszer azonnal kiadja az EKÁER-számot.
- Átadás: küldje el a számot a fuvarozónak vagy a szállítmányozónak, hogy ellenőrzéskor be tudja mutatni.
- Módosítás és lezárás: vezesse át a rendszámváltozást, és zárja le a bejelentést a kirakodást követő harmadik munkanapig.
- Megőrzés: tartsa meg a számlát, a CMR fuvarlevelet, a mérlegjegyet és a szerződést.
EKÁER, e-útdíj, e-nyugta: nem ugyanaz
Az EKÁER az áru- és fuvaradatok adóhatósági bejelentésére szolgál, az e-útdíj az úthasználati díjhoz, az e-nyugta a nyugtaadáshoz kapcsolódik. Az egyik rendszerben tett bejelentés nem helyettesíti a másik szerinti kötelezettséget.
Gyakori hibák az EKÁER bejelentésnél
A gyakorlatban a bírságok jelentős része nem szándékos mulasztásból, hanem adminisztratív pontatlanságból ered. Az alábbi hibák a leggyakoribbak.
Rossz vagy hiányos KN-kód
A termék kereskedelmi neve alapján sokan azt hiszik, hogy nem kockázatos árut szállítanak. Egy vegyes rakományban azonban elég egyetlen kockázatos tétel, és ha az meghaladja a küszöböt, a bejelentés kötelező. Tételenként ellenőrizze a vámtarifaszámot.
A küszöb téves számítása
Az 500 kg-os és az 1 millió forintos határt egy fuvarozásra kell vizsgálni. Ha a kockázatos termék tömege 500 kg alatt marad, de az értéke meghaladja az 1 millió forintot, a bejelentés ugyanúgy kötelező. Az értéket adó nélkül kell számítani.
Késve érkező rendszám
Ha a fuvarozó az utolsó pillanatban cserél járművet, a bejelentő sokszor nem tud róla. Az ellenőrzéskor talált eltérő rendszám hibás adattartalomnak minősülhet. A megbízásban rögzítse, hogy a fuvarozó a cserét azonnal jelezze.
Elmaradó lezárás
Uniós beszerzésnél a címzettnek a kirakodás után is van feladata: a harmadik munkanapig rögzítenie kell az érkezés időpontját. A lezáratlan bejelentés a biztosítékkeretet is lekötheti, ami a következő fuvarokat akadályozhatja.
Mit tehet a feladó, hogy az EKÁER bejelentés ne akassza meg a fuvart?
A leggyakoribb gond az utolsó pillanatban kiderülő rendszámcsere és a hiányzó KN-kód. Érdemes a fuvarmegbízásban rögzíteni, ki felel az EKÁER-számért, és mikorra kapja meg a fuvarozó. A FixSped 1997 óta szervez közúti szállítást belföldön és nemzetközi viszonylatban; kiterjedt fuvarozói hálózatunkkal a rendszámot és a fuvaradatokat időben megadjuk, hogy a bejelentés pontos legyen.
Írásos, fix ajánlat 2 órán belül, munkanapokon.
